Tanulmányúton a GreenGroupnál.

A Zöldnaptár programunk keretében április folyamán egy hasznos tanulmányúton vehettünk részt, mely során többek között a bodzavásári (buzăui) GreenGroup cégcsoportot kerestük fel. A legügyesebb Csíki-medencei diákoknak szervezett program kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a hulladékgazdálkodás egy fontos részét közelebbről is megismerjék.

Na de hogyan is kapcsolódnak a hétköznapjaink a GreenGrouphoz? Egy kis hulladékgazdálkodási gyorstalpaló következik.

A Hangyasuli programjai során gyakran beszélünk a hulladékgazdálkodásról, főként arról, hogy hogyan tudunk a mindennapokban mi is környezetvédőké válni néhány egyszerű lépés segítségével. Három nagy kategóriába oszthatjuk az ehhez kapcsolódó tevékenységeket:

1. Megelőzés. Környezetvédőként ez számunkra a legfontosabb, hiszen, ha odafigyelünk, hogy mit, miben, mennyit vásárolunk, befolyásolni tudjuk, hogy mennyi szemét, hulladék marad utánunk. A témakörhöz kapcsolódó programjaink nagy része ezért a tudatos vásárlás fontosságáról szól.
2. Szelektálás. A második lépés, hogy a háztartásban felgyűlt csomagolóanyagokat, különböző tárgyakat adjuk le a megfelelő begyűjtőhelyekre. Habár az elmúlt évek során sikerült előrelépni ebben a témakörben, azért gyakran még ma is fejfájást okoz, hogy egyes hulladéktípusoktól hogyan tudunk környezetbarát módon megszabadulni.
3. Ártalmatlanítás. Az utolsó lépcsőfok az ártalmatlanítás, amely nálunk lerakást jelent. A cél az kell legyen, hogy minél kevesebb mennyiség jusson el erre a pontra. Végigkövettük annak idején a regionális hulladékgyűjtő kapcsán szervezett falugyűléseket, történéseket. Tudjuk, hogy nem a legegyszerűbb „befogadni” egy lerakót egy adott térségben. Azt azonban be kell látnunk, hogy ha szemetet termelünk, azt valahol tárolni kell, „gazdálkodni kell vele”, a szigeteletlen kavicsbányák, gödrök már rég nem járható utak. Ezért is fontos, hogy a hatalmas beruházással megépített tárolókat minél tovább használhassuk.

Nézzük meg egy kicsit figyelmesebben a szelektív hulladékgyűjtést, mi lesz a kukákba bedobott tárgyak, csomagolóanyagok sorsa?

Kezdjük azzal, hogy ha sarkítva is, de minden anyag újrahasznosítható. Azt, hogy egy anyag újrahasznosítható vagy sem, azt alapvetően az dönti el, hogy lehet-e elegendő mennyiséget begyűjteni, hogy lehet-e gazdaságosan, nyereségesen végezni a tevékenységet.

Ha bedobunk egy csomagolóanyagot a szelektív gyűjtőbe, vagy kertesházak esetében zsákba kitesszük a kapu elé, az még egy hosszú utat kell bejárjon ahhoz, hogy új termék lehessen belőle. Helyi szinten nem történik újrahasznosítás, hanem csak átválogatják az összegyűjtött hulladékokat. Erre azért van szükség, hogy egyrészt kivegyék a nem odavaló, nem újrahasznosítható anyagokat, valamint, hogy kategorizálják az anyagtípusokat, hiszen csak így lehet új terméket készíteni belőlük.

Nézzük csak a műanyagokat. Körülöttünk sok műanyagtárgy található, melyek nem azonos típusúak, így az újrahasznosítás során külön kell kezelni őket. A legkönnyebben úgy igazodhatunk el közöttük, ha megkeressük a „Möbiusz-hurkot” a termék csomagolásán, a három egymásba mutató nyilat, egy betű és számkombináció kíséretében. A leggyakrabban a PET-palackkal találkozhatunk. Neve (PET) az alapanyagául szolgáló műanyag, a polietilén-tereftalát nevéből származik. Annak függvényében, hogy milyen típusú anyagra van igény, csak a PET-palackot akár 10 kategóriába is válogathatják, szín és szennyezettség függvényében. Ezt 1-es számmal jelölik. A HDPE (2), azaz a nagy sűrűségű polietilén jelével gyakran a mosószeres-, samponos flakonokon találkozhatunk, de kukákat, virágedényeket és sok más tárgyat készítenek belőle. PVC-ből (3) csövek, ablakkeretek készülnek, LDPE-ből (4) nylonzacskókat és fóliákat készítenek. Polipropilén (PP-5) a joghurtos poharak, kupakok, margarinos dobozok alapanyaga. Vannak ugyanakkor olyan csomagolóanyagok, amelyen a 7-es szám és az OTHER megnevezés szerepel. Ezek nem kerülnek újrahasznosításra.

A válogatást követően a hulladéktípusokat bálákba tömörítik és eladják egy olyan cégnek, mely fel tudja azokat dolgozni, új terméket tud készíteni belőle. És itt érkezünk meg a GreenGrouphoz.

Amint látni fogjuk a cégcsoport története 2002-ben indult a PET-palack-feldolgozó GreenTech-el, majd a későbbiekben számos céggel bővült. Jelenleg 9 cég tartozik a csoporthoz: GreenTech, GreenWEEE, GreenGlass, GreenResources, Verdum, Ecso, Sigad, Zalvaris és ExpertCleaning. Ezekből hármat, a számunkra érdekesebbet fogjuk közelebbről megnézni.

GreenTech

A hulladékos foglalkozásaink során gyakran hivatkoztunk arra, hogy a szelektíven összegyűjtött PET-palackokat Bodzavásárra szállítják, ahol újrahasznosításra kerül, így hasznos volt ezt élőben is megnézni.

A pet-palackok újrahasznosítására szakosodott GreenTech 2002-ben jött létre Bodzavásáron és jelenleg Európában az egyik legjelentősebb szakcégnek számít. Gyártóegységeket működtet Románia mellett Litvániában és Szlovákiában is, melyek 2024-ben 140.000 tonna műanyaghulladékot dolgoztak fel és 100.000 tonna készterméket állítottak elő.

Régen amikor a palackok újrahasznosításáról beszéltünk még azt mondtuk, hogy az újrahasznosított palackból nem készülhet újra csomagolás, higiéniai feltételek miatt nem érintkezhet az élelmiszerrel. Ma már változott a helyzet. A GreenTech modern technológiája révén nincs akadálya annak, hogy egy palackból újra palack legyen. A feldolgozás során, az anyag tisztítását követően ledarálják a palackokat és különböző színű (fehér, kék, zöld, barna, vegyes) PET-pelyheket kapnak. Az anyagokat vagy így, vagy további feldolgozás eredményeként granulátumként, peletként. A palackok feldolgozásával itt készítenek bálázásból ismert műanyagszalagokat is.

Néhány évvel később, 2006-ban jött létre GreenFiber szintén Bodzavásáron, mely az újrahasznosított PET-alapanyagból poliészter szálakat gyárt. Egy évvel később Jászvásáron (Iași), majd 2017-ben Urziceniben nyílt gyár, melyek évente 80.000 tonna poliészter szálat gyártanak. A GreenFiber idővel beolvadt a GreenTechbe.

A poliészterszálaknak nagyon széles körű a felhasználása, így lépten nyomon találkozhatunk vele. Így felhasználják különböző tárgyak készítésénél: párnák, paplanok, plüssjátékok, hálózsákok, kabátok és bútoripari töltőanyagként, de autótextíliát, higiéniai termékeket is készítenek segítségével.

GreenWEEE

A cégcsoport egy másik cége a GreenWEEE, mely 2009-ben jött létre és az elektronikai hulladékok újrahasznosítására szakosodott. Bodzavásár mellett 2017-ben Aranyosgyéresen (Câmpia Turzii) is egy gyárat hoztak létre, bővítve kapacitásukat, melynek eredményeként ma már évi 100.000 tonna hulladékot tudnak feldolgozni.

Ne feledjük, hogy az elektronikai gépek veszélyes hulladékoknak számítanak és ezért ne szemetesbe dobjuk, ha már nincs szükségünk rá, hanem keressük meg a megfelelő leadóhelyet. A GreenWEEE a feldolgozás során számtalan kategóriába osztályozza az anyagokat, így azok több mint 98%-át újra tudja hasznosítani.  

GreenGlass

A 2013-ban alapított GreenGlass az egyedüli üveg-újrahasznosítással foglalkozó hazai cég, mely éves szinten 200 millió üveget hasznosít újra. A gyárba az üveg 90-95%-os tisztaságban érkezik be, ezért különböző módszerekkel megtisztítják. Mágneses válogatás segítségével eltávolítják a fémeket, összezúzzák az üveget, hogy egységes, könnyen kezelhető darabokat kapjanak. Egy következő gép segítségével kiválogatják a nem mágneses fémeket, majd megszárítják a törmeléket. Az optikai-elektronikus válogatás egy nagyon fontos eleme a feldolgozásnak, hiszen azon túl, hogy a különböző szennyeződéseket kiválogatja (kő, porcelán, stb), lehetőség van rá, hogy szín szerint is osztályozza az üvegtörmeléket. Ez azért fontos, mert csak átlátszó üvegből lehet, újra fehér, azaz átlátszó üveget készíteni, színes törmelékből csak színeset. A feldolgozás során elkészült 99,99%-os tisztaságú üvegtörmeléket kapnak, melyet üveggyáraknak értékesítenek.  

Fotók: Teutsch Tamás