Hargitafürdő (1.)

Hargitafürdő régen Csíkcsicsó község tulajdonát képezte, majd az 1968-as közigazgatási reform során részben Csíkszeredához csatolták.[1] Ahogy a régi újságokból kitűnik sokáig nem rendelkezett egy egységes megnevezéssel, még a tulajdonos község által megjelentett hirdetésekben is rendre más és más névvel találkozhatunk. Így a fürdőtelepülést régen nevezték Omladványosnak, Csicsói-büdösnek, hargitai „büdös-gödör”-nek, Hargitai Borvízfürdőnek, hargitaalji-fűrdőnek, majd idővel ráragadt a egyre inkább „ráragadt” a Hargitafürdő megnevezés.

A fürdőhely legrégebbi említése a csíkkozmási Lakatos István történész nevéhez kötődik, amely 17. században megjelent kézirata szerint a telepet felkereste Apafi Mihály Erdély fejedelme és annak kancellárja Teleki Mihály is.[2]

Írott anyagok az 1880-as évektől sokasodnak meg, amelyek alapján már összetudjuk állítani a fürdőtelepülés elmúlt 150 éves történelmét. 

A helybéliek körében ismertnek számított ez a „sánták, bénák, vakok, süketek, mindennemű külső és belső nyavalyák és szóbeli fájdalmak gyötrelmeitől kinzott betegek gyülhelye”[3], de annak megközelítése, az oda vezető rossz út meglehetősen nehezítette a fürdő fejlődését.  

A fürdőtelep fejlesztése, fenntartása érdekében a tulajdonos község az évek során számtalan alkalommal igyekezett bérbe adni azt, akár egy szezonra, akár hosszabb időtartamra, de elmaradt a várt eredmény. A telep fejlődését gátolta a már említett nehéz megközelítésen túl a változó politikai helyzet, a számtalan bérlő, a rövid fürdőszezon stb, így a források nagyrészében gyakran panaszokkal, hiányosságokkal találkozhatunk.

Csíkvármegye törvényhatósága 1890 novemberében jóváhagyta a Csicsó község határozatát, mely szerint a fürdő könnyebb megközelítése érdekében a Tolvajos-tetőről új utat létesít.[4] Az út 1891 nyarára készült el, és ennek köszönhetően „… ahol azelőtt néhány évvel csak szenvedő embereket lehetett látni, most máskülönben egészséges ülést kereső embereket is lehet látni.”. Július 25-én érkezett meg Homoródfürdőről az első turistacsoport, amely a Orotás-tetői kilátást akarta megcsodálni.[5]   

Az új lendületre szert tevő fürdőtelepen augusztus 2-án bankettet szerveztek, mely során dr. Orbán Gyula javasolta, hogy a közeli Orotás tetőn található sziklát nevezzék el Kossuth-sziklának. Két nappal később a 44 főből álló társaság a helyszínen megejtette a „keresztelőt”. Ez alkalommal egy bizonyos Balázs Emma az alábbiakat mondta „Te büszke szikla! legszebb része e kies völgynek, hódolattal kérlek, engedd meg, hogy neved mai naptól kezdve az idők végtelenségig „Kossuth-szika” legyen. Hordozd büszkén e nevet, melynek hallatára a honfiszív nemesen földobog, és légy mindig, míg e világ áll büszke hirdetője annak, hogy a székelyek hazájában buzgón imádják az Istent és lelkes szívvel tisztelik a valódi honfiúi érdemet. — A Mindenható áldja meg szeretett hazánkat; tegye boldoggá a népet, mely földjét lakja, szent kegyelmével védje meg minden bajtól; atyai kezével pedig vezesse öt tovább a régi dicsőség útjain! Áldja meg és tegye buldoggá e vidéket s mindazokat, kik tündéri szépségeit megbámulni a közel és távolból idevándorolnak. És áldjon meg minket, kik e sziklaormon megjelentünk háromszori is éljent kiáltani szeretett magyar hazánkra és a legnagyobb magyarra Kossuth Lajosra. Éljen a haza! Éljen Kossuth Lajos!” [6]

1892-ben Csíkcsicsó község elhatározza a fürdőterület három évre történő bérbeadását. A bérleti díj 1000 forint, ugyanakkor elég nagyok az elvárások a bérlő irányába, számos beruházást kell eszközöljön, melyek a bérleti szerződés lejárata után a tulajdonos község tulajdonába maradnak. A bérlő „köteles a bérlő a haszonbéren kívül sajátjából a meglévő tükörfürdőt kijavítani, két új tükörfürdőt építeni, az eddigi kéngödör fölébe csinos födelet tétetni s azt ablakokkal ellátni, azon kívül egy új kéngödröt ásatni s az előbbihez hasonló állapotba helyezni, végül egy tekepályát építeni …”[7] 

Nincsenek adataink arról, hogy sikerült-e bérbe adni a területet, és ha igen kinek, de arról igen, hogy míg 1891-ben 383 látogatója volt, addig ez a szám 1892-re 512-re emelkedett. Réthy Dezső az Erdélyben megjelent írására hivatkozva: „A fürdőn az 1892. évben 1 hideg fürdő és egy 10 szobás lakóházat építettek és így jelenleg van 4 ház 31 szobával, 2 hidegfürdő és 1 kéngödör.”[8]

Következő év áprilisában újra árverést hirdet a község, ezúttal 3 vagy 10 év időtartamra és ezen a nyáron készült el a 10 vendégszobával rendelkező új ház is.[9]

1899. május 14-én a tulajdonos Csíkcsicsó község árverést hírdetett, mely során 10 év időtartamra haszonbérbe szeretné bérbe adni a fürdőt.[10]

[1] LEGE nr. 2 din 16 februarie 1968 privind organizarea administrativă a teritoriului Republicii Socialiste România
[2] Dr. Málnási Géza: Büdösfürdőink … Hargita (225), 1970. szeptember 26.
[3] Csicsói-Büdös. Székely Nemzet, 1888. augusztus 5.
[4] Csíkvármegye törvényhatósági bizottsága gyűléséről. Székely Nemzet, 1890. november 11.
[5] Az első három hintó a csicsói „Hargita”-fürdőben. Csíki Lapok (31), 1891. július 29.
[6] Fürdői levél. Csíki Lapok (34), 1891. augusztus 19.
[7] A hargitai fürdő bérbeadása. Székely Nemzet, 1892. április 26.
[8] Réthy Dezső: A Székelyföld fürdői és ásványvizei. Erdély, 1893. január 1.
[9] Fürdőbérbeadási hírlemény, Csíki Lapok (13), 1893. március 29.
[10] Hirdetmény. Székely Nemzet, 1899. április 19.