Zsögödfürdő – Kertész István (2)

Vitos Mózes szerint a fürdőtelepülés 1892-ben gazdát cserélt: „árverés útján átment a zsögödi Kertész István tulajdonába, aki reconstruálását legott megkezdvén, erélyesen folytatja”[1] „A legalsó fürdőt megnagyobbítva felépítette és 14 kényelmes vetkező fülkével uj tágas partokkal és elől alkalmas fedett pihenő helyiséggel 2 szakaszra osztotta. A középső fürdő medreit hasonló módon megnagyobbította, az egészet 20 vetkező fülkével újból építette.”[2] Kertész István felesége, Jakab Anna Csíki Lapokban megjelent írásából tudjuk meg, hogy a területet később, 1893 őszén vásárolták meg. Habár Vitos csak Kertész István vándortanítót jelöli tulajdonosnak, közös tulajdon volt a fürdő, mi több, a felesége tűnik aktívabbnak a fürdő kapcsán, az ő nevével találkozhatunk újságcikkekben, hirdetésekben. Parkosította ugyanakkor a fürdő területét, 2000 facsemetét ültetett. Megjavíttatta a fürdőhöz vezető utat, újjáépítette az Olt-hidat, és rendszeres társaskocsijáratokat biztosított. Már az 1894-es szezon tervei között szerepelt a melegfürdő elindítása is.[3] Valószínűleg nem sikerült a melegfürdő befejezése, mert az elkövetkező szezon kezdetén így teszi közzé hirdetését: „a zsögödi fürdőn egészen újból épített és a kor igényeinek megfelelően kényelemmel berendezett Meleg fürdőt f. évi május hó 19-én megnyitottam s abban naponta reggel 9 órától már lehet fürdeni.”[4] 

Ezekhez hozzájárult ugyanakkor, hogy a vasút megépítésével megállóhely létesült, így az 1895-ös szezonban már több mint 5000 vendég kereste fel a fürdőhelyet, mely átlagosan naponként 50 fürdőzőt jelentett.[5] 1895. december 1-től új szolgáltatással is próbálkoznak, „frisstöltésű” borvizet lehet rendelni, melyet házhoz is szállítanak korsónként 4 kr-ért.[6] Összehasonlításképpen egy fürdés a meleg fürdőben 40 koronába került.[7]

A Csíki Lapok 1896 júliusában ismerteti a környékbeli fürdők helyzetét. Megállapítja, hogy „Még tized résznyi állandó vendéggel sem bírnak fürdőink az évad középen, mint máskor annak kezdetén”. A többi helyszínhez hasonlóan Zsögödfürdőn is kevés látogató van, a „restaurált zsögödi fürdő alig számlál pár családból álló állandó vendéget”, ez részben a mostoha időjárásnak volt köszönhető.[8]  

A következő 1897-es, június 7-én induló szezon is esővel kezdődött, de ennek ellenére sokan felkeresték a fürdőt.[9] Kertész igyekezett vonzóbbá tenni a fürdőt, így a szezonra szerződtette a szászrégeni Müller testvéreket, akik naponta játszottak a zenepavilonban.[10] Augusztus 1-én a fürdőtelepülés javára, jótékony céllal rendezték meg az „Ősbudavári estélyt”. Ez egy abban az időszakban gyakori, történelmi-romantikus jellegű kulturális-jótékonysági rendezvény volt Magyarország-szerte, így nálunk is. Ez alkalommal 203 korona 10 kr adomány gyűlt össze, melyet a szervezők átadtak a tulajdonosnak, „azon kötelezettséggel, hogy a fürdőtelep útjait hozza jó karba”.[11]

Az 1898-as fürdőévad táncmulatsággal egybekötött megnyitására június 5-én került sor, amelyre az érdeklődőket három társaskocsi szállította folyamatosan a helyszínre.[12] A beszámolók szerint ezúttal is – mint oly sokszor – az esős, rossz idő nem igazán kedvezett az eseménynek, kevesen vettek részt azon.[13]

Nem tudni, hogy az évek során folyamatosan működött-e, de 1899 tavaszán is találkozunk borvízszállítással kapcsolatos hírrel. Az István-forrásból töltött vizet, amely „égvényes, földes, jod- és vastartalmu savanyuviz üdítőleg enyhén, oldozólag, erősítőleg és zsongitólag hat az elválasztó és kiürítő szervekre, mirigy és nyirokrendszerre”, havonta 30 korsóval 4 krajcárért szállítottak szekerekkel az érdekelteknek. Ugyanakkor lehetőség volt ingyenesen 8-10 nap időszak alkalmával kipróbálni a borvizet.[14]

Kertész István 1900 márciusában árverésen próbálja haszonbérbe adni a fürdőt[15], majd 1901 májusában már 7200 korona kikiáltási árral el is adná. De találunk decemberben eladásra vonatkozó hirdetést[16], majd 1902 tavaszán is, mikor a fürdőt, vendéglővel, felszereléssel, társaskocsikkal jutányos áron hirdeti. Innen kitűnik az is, hogy akár 1–10 évre bérbe is adnák a fürdőt.[17]

A döntés hátterében, hogy mi állhatott, nehéz megítélni. A Csíki Lapokban így fogalmaznak: „Jelenlegi tulajdonosának állása kizárja, hogy azt kezelje”.[18] Ebben az időszakban nevezték ki Kertészt az állami földmíves faiskola felügyelőjévé, és minden bizonnyal az idő, az energiahiány is közrejátszott a döntésben. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a bérbeadás, eladás ötlete már évekkel ezelőtt megszületett, így valószínűleg anyagi szempontból sem volt előnyös a fürdő fenntartása.

Az Olt időszakos kiáradásai nemcsak az árterületen lévő kaszálókat tették tönkre, hanem a partján lévő fürdőket, többek között Zsögödfürdőt is kellemetlenül érintette. Az 1901. június–júliusi esőzések nyomán az Olt kilépett medréből, elárasztotta a fürdőtelepre vezető utat, amely megközelíthetetlenné vált. Az esőzés ugyanakkor „a fürdő feletti dombot annyira eláztatta, hogy annak következtében a fellágyult termőföld fástól, bokrostól lecsúszott, reázuhant a vendéglős lakására és a konyhára s azt majdnem teljesen össze rombolván, több száz forintra menő kárt okozott”.[19]

A Szvoboda József által készített, mellékelt fényképen is látható, hogy a fürdőre vezető út két oldalát elöntötte a víz, voltak az évek során esetek, amikor csak csónakkal lehetett megközelíteni Zsögödfürdőt.

[1] Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek, Hargita Kiadóhivatal, 271. 2002.
[2] A zsögödi fürdő. Erdély, 1894. március 1.
[3] Kertészné Jakab Anna: A zsögödi fürdő, Csíki Lapok (14.), 1894. április 4.
[4] Hirdetés. Csíki Lapok (21.), 1895. május 22.
[5] A székelyföldi fürdők – Csíkvármegye, Erdély, 1896.
[6] Téli fürdő. Csíki Lapok (48.), 1895. november 20.
[7] Csíki Lapok (13.), 1897. március 31.
[8] Fürdőink helyzete. Csíki Lapok (30.), 1896. július 22.
[9] A zsögödi fürdő megnyitása. Csíki Lapok (23.), 1897. június 9.
[10] Állandó zene a csíkzsögödi fürdőn. Csíki Lapok (28.), 1897. július 14.
[11] Csíki Lapok (32.), 1897. augusztus 11.
[12] Zsögödfürdő megnyitása. Csíki Lapok (22.), 1898. június 1.
[13] Fürdő megnyitás. Csíki Lapok (23.), 1898. június 8.
[14] Zsögödi borvíz. Csíki Lapok (10.), 1899. március 8.
[15] Haszonbérbe adó Zsögöd. Csíki Lapok (8.), 1900. február 21.
[16] Fürdő eladás! Csíki Lapok (49.), 1900. december 5.
[17] Ellenzék, 1902. február 20.
[18] A csíkzsögödi fürdő sorsa. Csíki Lapok (21.), 1905. május 24.
[19] Fürdőink és az árvíz. Csíki Lapok (27.), 1901. július 3.