{"id":761,"date":"2026-04-23T10:46:48","date_gmt":"2026-04-23T08:46:48","guid":{"rendered":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/?p=761"},"modified":"2026-04-23T11:14:27","modified_gmt":"2026-04-23T09:14:27","slug":"hargitafurdo-1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/2026\/04\/23\/hargitafurdo-1\/","title":{"rendered":"Hargitaf\u00fcrd\u0151 (1.)"},"content":{"rendered":"

\"\"Hargitaf\u00fcrd\u0151 r\u00e9gen Cs\u00edkcsics\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g tulajdon\u00e1t k\u00e9pezte, majd az 1968-as k\u00f6zigazgat\u00e1si reform sor\u00e1n r\u00e9szben Cs\u00edkszered\u00e1hoz csatolt\u00e1k.[1]<\/a> Ahogy a r\u00e9gi \u00fajs\u00e1gokb\u00f3l kit\u0171nik sok\u00e1ig nem rendelkezett egy egys\u00e9ges megnevez\u00e9ssel, m\u00e9g a tulajdonos k\u00f6zs\u00e9g \u00e1ltal megjelentett hirdet\u00e9sekben is rendre m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s n\u00e9vvel tal\u00e1lkozhatunk. \u00cdgy a f\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9st r\u00e9gen nevezt\u00e9k Omladv\u00e1nyosnak, Csics\u00f3i-b\u00fcd\u00f6snek, hargitai \u201eb\u00fcd\u00f6s-g\u00f6d\u00f6r\u201d-nek, Hargitai Borv\u00edzf\u00fcrd\u0151nek, hargitaalji-f\u0171rd\u0151nek, majd id\u0151vel r\u00e1ragadt a egyre ink\u00e1bb \u201er\u00e1ragadt\u201d a Hargitaf\u00fcrd\u0151 megnevez\u00e9s.<\/p>\n

A f\u00fcrd\u0151hely legr\u00e9gebbi eml\u00edt\u00e9se a cs\u00edkkozm\u00e1si Lakatos Istv\u00e1n<\/strong> t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, amely 17. sz\u00e1zadban megjelent k\u00e9zirata szerint a telepet felkereste Apafi Mih\u00e1ly Erd\u00e9ly fejedelme \u00e9s annak kancell\u00e1rja Teleki Mih\u00e1ly is.[2]<\/a><\/p>\n

\u00cdrott anyagok az 1880-as \u00e9vekt\u0151l sokasodnak meg, amelyek alapj\u00e1n m\u00e1r \u00f6sszetudjuk \u00e1ll\u00edtani a f\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9s elm\u00falt 150 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t.\u00a0<\/p>\n

A helyb\u00e9liek k\u00f6r\u00e9ben ismertnek sz\u00e1m\u00edtott ez a \u201es\u00e1nt\u00e1k, b\u00e9n\u00e1k, vakok, s\u00fcketek, mindennem\u0171 k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 nyavaly\u00e1k \u00e9s sz\u00f3beli f\u00e1jdalmak gy\u00f6trelmeit\u0151l kinzott betegek gy\u00fclhelye\u201d<\/em>[3]<\/strong><\/em><\/a>, <\/em>de annak megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se, az oda vezet\u0151 rossz \u00fat meglehet\u0151sen nehez\u00edtette a f\u00fcrd\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. \u00a0<\/em><\/p>\n

A f\u00fcrd\u0151telep fejleszt\u00e9se, fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a tulajdonos k\u00f6zs\u00e9g az \u00e9vek sor\u00e1n sz\u00e1mtalan alkalommal igyekezett b\u00e9rbe adni azt, ak\u00e1r egy szezonra, ak\u00e1r hosszabb id\u0151tartamra, de elmaradt a v\u00e1rt eredm\u00e9ny. A telep fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t g\u00e1tolta a m\u00e1r eml\u00edtett neh\u00e9z megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sen t\u00fal a v\u00e1ltoz\u00f3 politikai helyzet, a sz\u00e1mtalan b\u00e9rl\u0151, a r\u00f6vid f\u00fcrd\u0151szezon stb, \u00edgy a forr\u00e1sok nagyr\u00e9sz\u00e9ben gyakran panaszokkal, hi\u00e1nyoss\u00e1gokkal tal\u00e1lkozhatunk.<\/p>\n

\"\"Cs\u00edkv\u00e1rmegye t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1ga 1890 november\u00e9ben j\u00f3v\u00e1hagyta a Csics\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1rozat\u00e1t, mely szerint a f\u00fcrd\u0151 k\u00f6nnyebb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a Tolvajos-tet\u0151r\u0151l \u00faj utat l\u00e9tes\u00edt.[4]<\/a> Az \u00fat 1891 nyar\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt el, \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u201e\u2026 a<\/em>hol azel\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel csak szenved\u0151 embereket lehetett l\u00e1tni, most m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben eg\u00e9szs\u00e9ges \u00fcl\u00e9st keres\u0151 embereket is lehet l\u00e1tni.\u201d.<\/em> J\u00falius 25-\u00e9n \u00e9rkezett meg Homor\u00f3df\u00fcrd\u0151r\u0151l az els\u0151 turistacsoport, amely a Orot\u00e1s-tet\u0151i kil\u00e1t\u00e1st akarta megcsod\u00e1lni.[5]<\/a> \u00a0<\/em>\u00a0<\/p>\n

Az \u00faj lend\u00fcletre szert tev\u0151 f\u00fcrd\u0151telepen augusztus 2-\u00e1n bankettet szerveztek, mely sor\u00e1n dr. Orb\u00e1n Gyula javasolta, hogy a k\u00f6zeli Orot\u00e1s tet\u0151n tal\u00e1lhat\u00f3 szikl\u00e1t nevezz\u00e9k el Kossuth-szikl\u00e1nak. K\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb a 44 f\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g a helysz\u00ednen megejtette a \u201ekeresztel\u0151t\u201d. Ez alkalommal egy bizonyos Bal\u00e1zs Emma<\/strong> az al\u00e1bbiakat mondta \u201e<\/em>Te b\u00fcszke szikla! legszebb r\u00e9sze e kies v\u00f6lgynek, h\u00f3dolattal k\u00e9rlek, engedd meg, hogy neved mai napt\u00f3l kezdve az id\u0151k v\u00e9gtelens\u00e9gig \u201eKossuth-szika” legyen. Hordozd b\u00fcszk\u00e9n e nevet, melynek hallat\u00e1ra a honfisz\u00edv nemesen f\u00f6ldobog, \u00e9s l\u00e9gy mindig, m\u00edg e vil\u00e1g \u00e1ll b\u00fcszke hirdet\u0151je annak, hogy a sz\u00e9kelyek haz\u00e1j\u00e1ban buzg\u00f3n im\u00e1dj\u00e1k az Istent \u00e9s lelkes sz\u00edvvel tisztelik a val\u00f3di honfi\u00fai \u00e9rdemet. \u2014 A Mindenhat\u00f3 \u00e1ldja meg szeretett haz\u00e1nkat; tegye boldogg\u00e1 a n\u00e9pet, mely f\u00f6ldj\u00e9t lakja, szent kegyelm\u00e9vel v\u00e9dje meg minden bajt\u00f3l; atyai kez\u00e9vel pedig vezesse \u00f6t tov\u00e1bb a r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g \u00fatjain! \u00c1ldja meg \u00e9s tegye buldogg\u00e1 e vid\u00e9ket s mindazokat, kik t\u00fcnd\u00e9ri sz\u00e9ps\u00e9geit megb\u00e1mulni a k\u00f6zel \u00e9s t\u00e1volb\u00f3l idev\u00e1ndorolnak. \u00c9s \u00e1ldjon meg minket, kik e sziklaormon megjelent\u00fcnk h\u00e1romszori is \u00e9ljent ki\u00e1ltani szeretett magyar haz\u00e1nkra \u00e9s a legnagyobb magyarra Kossuth Lajosra. \u00c9ljen a haza! \u00c9ljen Kossuth Lajos!\u201d<\/em> [6]<\/a><\/p>\n

1892-ben Cs\u00edkcsics\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g elhat\u00e1rozza a f\u00fcrd\u0151ter\u00fclet h\u00e1rom \u00e9vre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 b\u00e9rbead\u00e1s\u00e1t. A b\u00e9rleti d\u00edj 1000 forint, ugyanakkor el\u00e9g nagyok az elv\u00e1r\u00e1sok a b\u00e9rl\u0151 ir\u00e1ny\u00e1ba, sz\u00e1mos beruh\u00e1z\u00e1st kell eszk\u00f6z\u00f6lj\u00f6n, melyek a b\u00e9rleti szerz\u0151d\u00e9s lej\u00e1rata ut\u00e1n a tulajdonos k\u00f6zs\u00e9g tulajdon\u00e1ba maradnak. A b\u00e9rl\u0151 \u201ek\u00f6teles a b\u00e9rl\u0151 a haszonb\u00e9ren k\u00edv\u00fcl saj\u00e1tj\u00e1b\u00f3l a megl\u00e9v\u0151 t\u00fck\u00f6rf\u00fcrd\u0151t kijav\u00edtani, k\u00e9t \u00faj t\u00fck\u00f6rf\u00fcrd\u0151t \u00e9p\u00edteni, az eddigi k\u00e9ng\u00f6d\u00f6r f\u00f6l\u00e9be csinos f\u00f6delet t\u00e9tetni s azt ablakokkal ell\u00e1tni, azon k\u00edv\u00fcl egy \u00faj k\u00e9ng\u00f6dr\u00f6t \u00e1satni s az el\u0151bbihez hasonl\u00f3 \u00e1llapotba helyezni, v\u00e9g\u00fcl egy tekep\u00e1ly\u00e1t \u00e9p\u00edteni \u2026\u201d<\/em>[7]<\/strong><\/em><\/a>\u00a0 <\/em><\/p>\n

Nincsenek adataink arr\u00f3l, hogy siker\u00fclt-e b\u00e9rbe adni a ter\u00fcletet, \u00e9s ha igen kinek, de arr\u00f3l igen, hogy m\u00edg 1891-ben 383 l\u00e1togat\u00f3ja volt, addig ez a sz\u00e1m 1892-re 512-re emelkedett. R\u00e9thy Dezs\u0151 az Erd\u00e9lyben megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ra hivatkozva: \u201eA f\u00fcrd\u0151n az 1892. \u00e9vben 1 hideg f\u00fcrd\u0151 \u00e9s egy 10 szob\u00e1s lak\u00f3h\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek \u00e9s \u00edgy jelenleg van 4 h\u00e1z 31 szob\u00e1val, 2 hidegf\u00fcrd\u0151 \u00e9s 1 k\u00e9ng\u00f6d\u00f6r.\u201d<\/em>[8]<\/strong><\/em><\/a><\/p>\n

K\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v \u00e1prilis\u00e1ban \u00fajra \u00e1rver\u00e9st hirdet a k\u00f6zs\u00e9g, ez\u00fattal 3 vagy 10 \u00e9v id\u0151tartamra \u00e9s ezen a ny\u00e1ron k\u00e9sz\u00fclt el a 10 vend\u00e9gszob\u00e1val rendelkez\u0151 \u00faj h\u00e1z is.[9]<\/strong><\/a><\/p>\n

1899. m\u00e1jus 14-\u00e9n a tulajdonos Cs\u00edkcsics\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g \u00e1rver\u00e9st h\u00edrdetett, mely sor\u00e1n 10 \u00e9v id\u0151tartamra haszonb\u00e9rbe szeretn\u00e9 b\u00e9rbe adni a f\u00fcrd\u0151t.[10]<\/strong><\/a><\/p>\n

<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

[1]<\/a> LEGE nr. 2 din 16 februarie 1968 privind organizarea administrativ\u0103 a teritoriului Republicii Socialiste Rom\u00e2nia
[2]<\/a> Dr. M\u00e1ln\u00e1si G\u00e9za: B\u00fcd\u00f6sf\u00fcrd\u0151ink \u2026 Hargita (225)<\/em>, 1970. szeptember 26.
[3]<\/a> <\/a>Csics\u00f3i-B\u00fcd\u00f6s. Sz\u00e9kely Nemzet<\/em>,<\/em> 1888. augusztus 5.
[4]<\/a> Cs\u00edkv\u00e1rmegye t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi bizotts\u00e1ga gy\u0171l\u00e9s\u00e9r\u0151l. Sz\u00e9kely Nemzet<\/em>, 1890. november 11.
[5]<\/a> Az els\u0151 h\u00e1rom hint\u00f3 a csics\u00f3i \u201eHargita\u201d-f\u00fcrd\u0151ben. Cs\u00edki Lapok (31)<\/em>, 1891. j\u00falius 29.
[6]<\/a> F\u00fcrd\u0151i lev\u00e9l. Cs\u00edki Lapok (34)<\/em>, 1891. augusztus 19.
[7]<\/a> <\/a>A hargitai f\u00fcrd\u0151 b\u00e9rbead\u00e1sa. Sz\u00e9kely Nemzet<\/em>, 1892. \u00e1prilis 26.
[8]<\/a> <\/a>R\u00e9thy Dezs\u0151: A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld f\u00fcrd\u0151i \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyvizei. Erd\u00e9ly<\/em>, 1893. janu\u00e1r 1.
[9]<\/a> F\u00fcrd\u0151b\u00e9rbead\u00e1si h\u00edrlem\u00e9ny, Cs\u00edki Lapok (13)<\/em>, 1893. m\u00e1rcius 29.
[10]<\/a> <\/a>Hirdetm\u00e9ny. Sz\u00e9kely Nemzet<\/em>, 1899. \u00e1prilis 19.<\/pre>\n
<\/p>\n\n\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Hargitaf\u00fcrd\u0151 r\u00e9gen Cs\u00edkcsics\u00f3 k\u00f6zs\u00e9g tulajdon\u00e1t k\u00e9pezte, majd az 1968-as k\u00f6zigazgat\u00e1si reform sor\u00e1n r\u00e9szben Cs\u00edkszered\u00e1hoz csatolt\u00e1k.[1] Ahogy a r\u00e9gi \u00fajs\u00e1gokb\u00f3l kit\u0171nik sok\u00e1ig nem rendelkezett egy egys\u00e9ges megnevez\u00e9ssel, m\u00e9g a tulajdonos k\u00f6zs\u00e9g \u00e1ltal megjelentett hirdet\u00e9sekben is rendre m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s n\u00e9vvel tal\u00e1lkozhatunk. \u00cdgy a f\u00fcrd\u0151telep\u00fcl\u00e9st r\u00e9gen nevezt\u00e9k Omladv\u00e1nyosnak, Csics\u00f3i-b\u00fcd\u00f6snek, hargitai \u201eb\u00fcd\u00f6s-g\u00f6d\u00f6r\u201d-nek, Hargitai Borv\u00edzf\u00fcrd\u0151nek, hargitaalji-f\u0171rd\u0151nek, majd id\u0151vel r\u00e1ragadt…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":763,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"post_series":[],"class_list":["post-761","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hargitafurdo","entry","has-media"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/761","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=761"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/761\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":773,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/761\/revisions\/773"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/763"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=761"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=761"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=761"},{"taxonomy":"post_series","embeddable":true,"href":"https:\/\/zoldszereda.hangyasuli.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/post_series?post=761"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}