A városnak közepében,
ingovány volt úgy száz éve,
békanyál és pestis fészek,
a helyiek így meséltek.
Átkelni itt nem gyerekjáték,
nem is járt ide bárki.
Előfordult azért gyakran,
hogy az állatok bentragadtak.
Polgármester javasolta,
hordjunk szemetet halomba.
Elkezdték hát feltölteni,
a mocsarat megszüntetni.
Nyárfák vertek itt gyökeret,
kitiltották a szekeret.
Időbe telt, de sikerült,
mocsár helyén ma park terül.
Most a parkban kaland vár ránk,
Jókedv az nem lesz hátrány,
Körbejárjuk, felfedezzük,
Értékeit megismerjük.
A park egy hatalmas játéktábla,
körbe jár az ember lába,
Igen, a bábuk most mi vagyunk
Uzsgyi, lobogjon hát a hajunk!